2009. április 25., szombat

A Szent Korona ereje



I. Az eszmélés ideje


Bevezetőül, rövid leszek. Hiszen az internetes olvasási lehetőségek bőségesen rendelkezésre állnak a Szent Koronánk titkairól, energetikájáról, szakrális szerepéről. Ám mindazon által, hogy a szokványos, történelmi gondolatmenettől eltérő írások is bőviben megjelennek, csak némi vigaszt nyújt az, hogy a Korona a hazánkba visszakerült. Minél inkább vonzónak érezzük Őt, annál inkább lehetetlennek érezzük, hogy kapcsolatba is kerülhessünk vele!
Látszólagos közelsége, az elérhetetlenség téveszméjével párosul!
Eltávolodtunk tőle, mert némely „hagyomány” ezt követeli tőlünk! Végül úgy jártunk, mint az isteni jelenlétet személyes tudásból hirdető próféták.
A szavaik fölé a kőházakat emelő emberek, már éket vertek az ég és a föld közé.

/Fura hasonlattal: Egy popsztár sem találkozhat minden este, meghitt közelségben valamennyi rajongójával, saját szállodai szobájában. Ám a „sztár” sajtószolgálatának dolga, hogy életízű közvetítéssel szóljon gyakran a rajongóhoz a Tv-ben, példaképként, posztereken jelenhessen meg minden szobának falán, kreált, vagy valódi eszméket továbbadva a hódolóknak. /

Kedves Társam, a közös magyarságunkban: Van önök között akár egy is, aki nem a hatalomban lévő vezetőség kiválasztottja, csupán állampolgári igénytől, szent áhítattól vezérelve, a Koronát – megérintheti?
Alapvetően megértem, hogy „bezártsága” indokolt. Egykor és ma is, valamilyen „szűrőn” keresztül lettek kiválasztva a gondnokai.

Van megoldás!

Alkossunk új ünnepet! Tegyük helyére, a Koronát!
Az viszont nem a fizikai hollétét jelenti, hanem személyes erőinket mind egymással, mind a Szent Koronával, kapcsoljuk egybe!
Ősi hagyományokat tisztelve, de a mai érzületünket és tudásunkat felhasználva, és egy eredményes jövőt megalapozva, vegyük igénybe – erejét!

Áldó Koronaként használjuk fel hazánk szellemiségének oltalmazóját, melybe beléhelyezzük a Jövőnk Magvait!

A Kenyér ünnepelése egyszerre a Mag, az Írmag Ünnepe is lehet.
Ekkor együtt helyezzük el a nemzeti bizalmunk és a búzánkat, az Élet alapjának magvait a Szent Korona kertjébe; azaz belé, a Korona boltozata alá!
Rövid idő múltán, az Áldás Magvai lakókörzetünkben földünkbe jutnak, majd ott gyarapítva azt, saját otthonunkba érkezve, ételként is megízlelhetjük!

Jelképévé válik így az ősszel vetésre kerülő Mag, mely a Nap, a Föld, a Szent Korona és a Nemzet együttes, teremtő akaratának – megújító – életereje!


(Részletesebben a további írásban, melyet vitaindítónak szánok.)




Mi a célja mindezeknek?

Olyan kapaszkodót találni a jelenünkben, melyet nem sározhatnak be régi eszményképekhez kapcsolódó hitek. Valójában nem szükséges ismerni a Korona működését. Kevesebb ember tudja, miből áll az elektromosság, még kevesebb, aki ismeri a termelő és a továbbító folyamatokat, de a karon ülő gyermek is tudja működtetni a villanykapcsolót otthonunkban. S lőn világosság!
Mert elegendő a saját elkötelezettségünket tudni, s azt erősíteni, mely az egységben látja kiteljesedni az országunkat. Így – átvitt értelemben – valamennyien vezetőkké válunk, egy hatalmas rendszerben!
A magvak gyarapodása pedig láttatja azt, hogy mindaz sokasodik, mely követi az Univerzum elveit. (Ha földbe vetek egyet, tízszer, százszor annyit terem. Ha az „üzleti életbe” törvényesen vetek egyet, talán csak tizedét teszi hozzá!) Egyben serkent valamennyiünket ezen elvek szerinti cselekvésekre, felismerve, hogy a régi „világrend” már elavult, nem működik a változó világban. Ami már nem időszerű, az most Rend-ellenes!
Dolgunk: Hitünket, tudásunkat, teremtő alkotásainkat azonos irányba terelni egy felemelő, közös jövőért!

Továbbiakat a következő írásban részletezem.

Szeretettel várok minden támogató politikamentes szervezetet és magánszemélyt, részint az ötlet nyilvános megvitatásában, valamint népszerűsítésében.


Írnák

2009. március 11.